A katolikus egyházban a pünkösdöt követő tízedik napon ünnepeljük az Úr szent Testének és Vérének ünnepét. Az ünnep latin neve Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini, népi nevén Úrnapja. Magyar földön általános szokás az úrnapi körmenet és a sok virágdísz, hiszen ekkorra már teljes pompájában zöldbe és virágdíszbe öltözik a természet, szebbnél szebb virágok pompáznak és ontják az illatot. Az úrnapi körmenettel összeforrt a virágszőnyegek készítése, a virágsátrak, és a virágokkal díszített oltárok képe. A körmenet útján négy stációt, vagyis négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját szertartása van. A virágsátraknál az evangéliumot idézik, és a pap az égtájak felé áldást oszt az Oltáriszentséggel. Ilyenkor mindenkiért imádkoznak, így a négy égtáj felé osztott áldásból bárki részesülhet. A történelem eseményei közt is régi hagyománya van az úrnapi körmenetnek. Vasárnap a szentmise után mi is megtartottuk az Úrnapi körmenetet, az éven azonban nem csak a plébánia templomban ünnepelt szentmise után, hanem a fíliákon is Nagyráskán, és Vajánban. Megáldottuk közösségeinket, és közösen imádkoztunk azokért az Eucharisztikus Krisztus előtt, és tanúságot tettünk arról, hogy Krisztushoz tartozunk. Hálás köszönet a Nagyráskai, Vajáni, és Csicseri közösség minden buzgó tagjának aki az „oltárkákat“ és minden más szükséges dolgot a körmenet előkészített. Hálás köszönet. https://photos.app.goo.gl/vtWrZ5L7N428qwgN8

Urunk mennybemenetelének az ünnepe különös ünnep főkén a Nagyráskai fíliális egyházközség számára. Ezen az ünnepen ünnepeljük Nagyráskán a templom búcsúünnepét. Az éven római év van Nagyráskán, így az ünnepi szentmise főszónoka Perhács Árpád atyánk volt. Az éven ez a búcsú ünnep sokkal nagyobb örömet okozott nekünk mint általában, mert a mai szentmisében hálát adtunk templomunk felújításáért. A múlt év végén az időjárás már nem engedte meg, hogy a munkálatokat elvégezzünk, így az éven került sor templomunkra. Magyarország kormányának a támogatásának köszönhetően templomunkat fel tudtuk újítani, főként annak torony része szorult mielőbbi felújításra, amelyről már omlott a vakolat. A 2024.-es évben polgármesterünk Jakab Elemér támogatásának köszönhetően felújítottuk a templom tetőt, amelyet már a beázás fenyegetett. Így az éven a búcsú ünnepre a templom külseje teljesen elkészült. A munkálatokat az IVE-Rastav vállalta, és végezte. Hálás köszönet támogatóinknak, és egyházközségünk buzgó tagjainak, akik az utolsó simításokat is elvégezték, hogy ma közösen ünnepelhettünk a már szép, felújított templomunkban. https://photos.app.goo.gl/GH5FVHrpvtNd6L4Y6

Ma Urunk mennybemenetelének az ünnepét ünnepeljük. Parancsolt ünnepünk van, és az evangéliumban Jézus szavait hallhatjuk, melyeket az apostolok felé intéz, és amelyekkel feladatot ad nekik, hogy menjenek az egész világba. A feladatuk az, hogy menjenek az egész világba, és hirdessék az evangéliumot, mondják el az embereknek mennyire szereti őket Isten. Ehhez a Szentlélek segítségére volt szükségük, mert ha az ember átadja magát a Szentléleknek akkor képes igazán szeretni, és csodákat megélni. Egy ilyen példaképünk van itt, egyházközségünkben is Szmutko Emil atya személyében. Ő azok közé a papok közé tartozott, aki megélte ezt a Krisztusi meghívást, aki engedte a Szentléleknek, hogy vezesse. Emil atya önfeláldozó szeretettel vezette a rá bízott híveket. Törekedett arra, hogy a helyes úton járjon, és ő is a mennyország felé tartson életével, szeretetével, jócselekedeteivel. A mai ünnepen a Nagymihály esperes atya Stanislav Pavúk meghívására az ünnepi szentmisén mutattuk be a híveknek Emil atya életpéldáját, és a folyamatot amelyet a komissziónk által egyházközségünkben folytatunk. Hálás köszönet az esperes atyának a meghívásért, és lehetőségért, valamint a szép számban összegyűlt híveknek. Örülünk, hogy Emil atya példája tovább terjed, és több embert szólít meg.

Az érsek atya megbízásából tovább folytatjuk előadásainkat Szmutko Emil atya életéről, illetve a tényekről amelyeket a történelmi kutatás során megtudtunk róla. Születésének évfordulóján május 12.-én a Terebesi esperesség esperesének Marek Pristaš atya meghívásának tettünk eleget. A Terebesi esperesség papjainak rekolekcióján Veľaty-ban az atyák meghallgathatták rövid előadásban Emil atya életét. Köszönjük a meghívást, a lehetőséget, és hogy egyre többen ismerkedhetnek meg Emil atya történetével, életpéldájával, és üzenetével.

Egyházközségünk számára a május 12. egy nagyon fontos dátum, mert 1905 május 12.-én született Szmutko Emil atya, aki az életszentség hírében hunyt el, életét, és szenvedését felajánlva híveiért. Évről, évre igyekszünk hálát adni Istennek az ő élet példájáért amelyet egyházközségünknek hagyott. Az éven vasárnap május 10.-én adtunk hálát az ő példájáért, és szolgálatáért egyházközségünkben. Ezért lelkigyakorlatot tartottunk. Meghívásunkat egy nagyon becses vendég fogadta el Marián Kuffa atya személyében. Kuffa atya azok közé a papok közé tartozik akik Emil atya lelkületével éli papi szolgálatát. Emil atya elődei az archívumi dokumentumok szerint kérvényezték elhelyezésüket csicserből arra hivatkozva, hogy az emberek számára nem fontos a szentségi élet, és hitélet. Emil atya alázattal fogadta el kinevezését, és próbálta szolgálatával, és szeretetével megváltoztatni a közösséget, és közelebb vezetni azt Istenhez, és a szentségekhez. Amit az  archívumi dokumentumokból kiderül ez sikerült is neki. Elfogadta híveit, imádkozott velük, és értük, és megmutatta nekik Isten fontosságát. Ezzel a lelkülettel éli papi szolgálatát Kuffa atya is, aki azokat fogadja szárnya alá már évtizedek óta akiket senki sem fogad be, akiktől legszívesebben mindenki menekülne. Kuffa atya nem riadt vissza, és életét, és papi szolgálatát a rászorulóknak szentelte. 1990- ben megalapította Izsákfalván a Krisztus Főpap alapítványt, amelyben a rászorulók, börtönviseltek, hajléktalanok, függők gondját viseli. Az alapítvány befogad mindenkit, aki változtatni szeretne életén, és az ima a hit, a közösség, szolgálat, munka által megváltoztatja az emberek életét. Izsákfalván mindenki megtapasztalhatja a hit, az ima, a szentségek, és a szeretet fontosságát. Több száz ember él az alapítványban akikről mindenki lemondott, de Kuffa atya új reményt adott nekik. Sok ember életét megváltoztatta szolgálatával, és ma teljes értékű tagjai a társadalomnak, megváltoztak, megismerték Istent. Az atya előadásait láthatjuk, és hallgathatjuk a médiákban, de bennünket vasárnap az a megtiszteltetés ért, hogy személyesen látogatott el hozzánk. Az ünnepi szentmise főcelebránsa, és szónoka ként imádkozott közösségünkért, majd délután 14:00 órakor hallgathattuk meg előadását. Hálás köszönet mindenkinek aki elfogadta meghívásunkat a lelkigyakorlatra, mindenkinek aki talált időt arra, hogy egy közösség ként ünnepelhessünk. Foglaljuk a lelki atyát imáinkba, és adjunk hálát, hogy a mai modern korban is vannak papok, és hívek akik nem menekülnek el, de elfogadják azokat is akiket más nem fogad el, és fontosnak tartják a hit, és szentségi élet gyakorlását. https://photos.app.goo.gl/ynpLkTu9Q1gtqEuq8 szentmise: https://www.youtube.com/live/rlUtLz4vWcM előadás: https://www.youtube.com/live/YlYjQsTLn4Y

A kenyér, nagyon fontos része az ember életének és az emberi munka jelképe. A mai kor embere azonban gyakran megfeledkezik annak fontosságáról, és szinte természetesnek tartja azt gondolván, hogy az üzletben mindig van kenyér. Ez azonban, cseppet sem természetes, mert a kenyér Isten áldása, mert vannak dolgok amelyeket az ember nem tud befolyásolni. A kenyérhez szükséges a búza, és nagyon sok ember kemény munkájára van szükség ahhoz, hogy termésünk legyen, főleg a mezőgazdászok munkájára, akik úgy a földet gondozzák, mint aztán a búzát. Az emberi munka azonban nem elég, és szükséges Isten áldása is amely főleg  a kedvező időjárásban nyilvánul meg. Az Egyházban ősi szokás, a történelmi források szerint már a negyedik századtól, hogy szent Márk evangélista ünnepén (április 25), vagy az azt követő vasárnapon megáldjuk a búzát, és kérjük Isten áldását. Ennek a hagyománynak plébániánk területén is eleget szerettünk volna tenni, mivel értjük, és érezzük, mennyire szükségünk van Isten áldására. A múlt vasárnap volt itt az ideje, de az időjárás sajnos nem tette lehetővé, hogy a búza vetéshez zarándokoljunk. Ezért ma húsvét 5.-ik vasárnapján tartottuk a búzaszentelést. A szentmise után közösen kivonultunk a búza veteményhez az Oltári szentséggel processzióban és kértük Isten áldását. Megáldva a falut a négy égtáj felé, majd végül a búzát. Így imádkoztunk közösen Istenhez, hogy áldja meg az emberi kezek munkáját, adjon kedvező időjárást, oltalmazzon bennünket, és termésünket a természeti csapásoktól. Az áldás után vissza vonultunk a templomba,  ahol    Eucharisztikus áldással fejeztük be az ünnepi szentmisét és körmenetet. https://photos.app.goo.gl/vHCLvVij7T37L9jD7

2026 április 11.-én ismét zarándokok érkeztek egyházközségünkbe. Egy 50 fős fiatalokból, és bérmálkozókból álló csoport érkezett hozzánk Szepsiből a helyi káplán atya Rastislav Gönci vezetésével. A fiatalok Ungviszokán kezdték a napjukat ahol megismerkedtek boldog Kolesár Anna történetével, és utána hozzánk látogattak el, hogy Szmutko Emil atya történetét is meghallgassák, illetve a sírját meglátogassák. A fiatalokat először a községi „oszlopos” teremben fogadtuk ahol egyházközségünk és vadásztársulat tagjai egy finom gulyást készítettek a vendégeinknek amiért hálás köszönetünket fejezzük ki. Az ebéd, és az egyházközség asszonyaink által készített frissítő után a fiatalokkal templomunkba vonultunk ahol meghallgathatták az Emil atyáról szól előadást, megtekinthették a templomot, a „Szmutko keresztet”, és utána egy kis pihenő, és sportolás után haza indultak. Köszönjük szépen a látogatást, egy egyházközségünk tagjainak a vendéglátást. Isten fizesse meg!

Bár a 2026-os évnek még a felében sem járunk de hála Istennek nagy előrelépést tettünk az érsek atya által ránk bízott feladatban, hogy hozzuk Szmutko Emil atya életpéldáját a köztudatba. Egy hónapja annak, hogy a Szobránci esperesség papjainak papi rekolekción jártunk, ahol a helyi atyáknak beszéltünk az ő életéről. A Szobránci esperes atya Peter Sepeši húsvét nyolcadában meghívott bennünket, hogy a híveknek is beszéljünk Emil atyáról. Ezért Vavrinec Žeňuch történésszel pénteken, április 10-én Szobráncra látogattunk. A szentmisét 18:00 órakor kezdtük a szent Lőrincnek szentelt templomban ahol a prédikációban vázoltuk Emil atya önfeláldozó szeretetét, és a szentmise után egy előadást tartottunk Emil atya életéről. Annál nagyobb dolog volt ez a számunkra, hogy a Szobránci templomban 2022 óta őrzik a boldog Scheffler János ereklyét. Scheffler János volt az a püspök akivel Emil atya 1944-ben találkozott Csicserben, amikor püspöki vizitációt tartott, és akivel Emil atya nagyon barátságos viszonyban volt. Köszönjük szépen az esperes úr, és a hívek szívéjes fogadtatását, és érdeklődését.

Húsvét reggelén, hagyomány a nem böjtös ételek megáldása. – A 7. századtól nyomon követhető szokás. A szentelt ételek úgy nevezett pászka, amelynek a hagyomány szerint az összetétele (sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász stb.) a böjti időszak végét jelzi. Egyes hagyományok szerint a kalács alapjául szolgáló lepény Krisztus testét jelképezi. Az egymásra kerülő tésztafonatok a töviskoszorú, míg a szentelésre vitt tojás a feltámadásra emlékeztet. A sztelésre vitt bor Krisztus vére, a torma a népi értelmezés szerint a keresztrefeszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. Ezen ősi hagyomány szerint plébánia közösségünkben is vasárnap reggel ételt szenteltünk a böjt végének a szimbóluma ként. Köszönjük szépen mindenkinek a közreműködést.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az Egyház talán legszebb liturgikus ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban, ujjongásában egjelenik a fény és sötét, a tűz s a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a bűnt, a halált. A liturgia 4 részből áll: 1. Első a fény liturgiája: a tűz megszentelése, Krisztus tüzének, a feltámadás fényének ünneplése. 2. Második az Ige liturgiája. Az ősegyházban csak húsvét éjszakáján kereszteltek. Az olvasmányok a keresztség titkáról, annak gyümölcseiről beszélnek. 3. A keresztség liturgiája. A liturgiában mindnyájan átéljük keresztségünk titkát, s megújítjuk keresztségi fogadalmunkat. 4. Ezt követi a húsvéti feltámadási szentmise, mely végén következik a húsvéti körmenet. A liturgia természete szerint éjszaka kezdődik. Abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyúl ki a remény, Krisztus tüze. Az Egyház tüzet szentel, amivel a feltámadás pillanatát akarja ábrázolni: a sötétből fény támad. A pap a templom mellett szenteli meg a tüzet. Az új tűzről, a feltámadás tüzéről a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amely a feltámadt Krisztust jelképezi. A krisztusi tűzzel, gyertyával indul el majd a sötét templom felé. Mi vagyunk a sötétben járók, akik várjuk a fényt. A húsvéti gyertyáról a ministránsok adják át a fényt mindnyájunknak. A pap énekére: Krisztus világossága, válaszoljuk: Istennek legyen hála. A tűzszentelés szertartása után következik a húsvéti örömének. Majd a hét olvasmány. Utánnuk következik az ünnepélyes Dicsőség, amely a szenvedés idejére elhallgatott. Nagycsütörtök este drámai módon búcsúztunk el tőle. Most újra elérkezett az ünnepélyes pillanat, amikor megszólalnak a csengők, a harangok, a hangszerek, s a Dicsőség éneklésével megkezdődik az allelujás húsvéti szentmise. A szentmisét körmenettel zárjuk, hogy tanúságot tegyünk Krisztus feltámadásáról. Így imádkoztunk falunkért és minden lakójáért. FELTÁMADT KRISZTUS! https://photos.app.goo.gl/asC9jAAGWiqQuPy6A https://www.youtube.com/watch?v=mGv9yr5VEuc