A katolikus egyházban a pünkösdöt követő tízedik napon ünnepeljük az Úr szent Testének és Vérének ünnepét. Az ünnep latin neve Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini, népi nevén Úrnapja. Magyar földön általános szokás az úrnapi körmenet és a sok virágdísz, hiszen ekkorra már teljes pompájában zöldbe és virágdíszbe öltözik a természet, szebbnél szebb virágok pompáznak és ontják az illatot. Az úrnapi körmenettel összeforrt a virágszőnyegek készítése, a virágsátrak, és a virágokkal díszített oltárok képe. A körmenet útján négy stációt, vagyis négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját szertartása van. A virágsátraknál az evangéliumot idézik, és a pap az égtájak felé áldást oszt az Oltáriszentséggel. Ilyenkor mindenkiért imádkoznak, így a négy égtáj felé osztott áldásból bárki részesülhet. A történelem eseményei közt is régi hagyománya van az úrnapi körmenetnek. Vasárnap a szentmise után mi is megtartottuk az Úrnapi körmenetet, az éven azonban nem csak a plébánia templomban ünnepelt szentmise után, hanem a fíliákon is Nagyráskán, és Vajánban. Megáldottuk közösségeinket, és közösen imádkoztunk azokért az Eucharisztikus Krisztus előtt, és tanúságot tettünk arról, hogy Krisztushoz tartozunk. Hálás köszönet a Nagyráskai, Vajáni, és Csicseri közösség minden buzgó tagjának aki az „oltárkákat“ és minden más szükséges dolgot a körmenet előkészített. Hálás köszönet.
