Bár a 2026-os évnek még a felében sem járunk de hála Istennek nagy előrelépést tettünk az érsek atya által ránk bízott feladatban, hogy hozzuk Szmutko Emil atya életpéldáját a köztudatba. Egy hónapja annak, hogy a Szobránci esperesség papjainak papi rekolekción jártunk, ahol a helyi atyáknak beszéltünk az ő életéről. A Szobránci esperes atya Peter Sepeši húsvét nyolcadában meghívott bennünket, hogy a híveknek is beszéljünk Emil atyáról. Ezért Vavrinec Žeňuch történésszel pénteken, április 10-én Szobráncra látogattunk. A szentmisét 18:00 órakor kezdtük a szent Lőrincnek szentelt templomban ahol a prédikációban vázoltuk Emil atya önfeláldozó szeretetét, és a szentmise után egy előadást tartottunk Emil atya életéről. Annál nagyobb dolog volt ez a számunkra, hogy a Szobránci templomban 2022 óta őrzik a boldog Scheffler János ereklyét. Scheffler János volt az a püspök akivel Emil atya 1944-ben találkozott Csicserben, amikor püspöki vizitációt tartott, és akivel Emil atya nagyon barátságos viszonyban volt. Köszönjük szépen az esperes úr, és a hívek szívéjes fogadtatását, és érdeklődését.

Húsvét reggelén, hagyomány a nem böjtös ételek megáldása. – A 7. századtól nyomon követhető szokás. A szentelt ételek úgy nevezett pászka, amelynek a hagyomány szerint az összetétele (sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász stb.) a böjti időszak végét jelzi. Egyes hagyományok szerint a kalács alapjául szolgáló lepény Krisztus testét jelképezi. Az egymásra kerülő tésztafonatok a töviskoszorú, míg a szentelésre vitt tojás a feltámadásra emlékeztet. A sztelésre vitt bor Krisztus vére, a torma a népi értelmezés szerint a keresztrefeszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. Ezen ősi hagyomány szerint plébánia közösségünkben is vasárnap reggel ételt szenteltünk a böjt végének a szimbóluma ként. Köszönjük szépen mindenkinek a közreműködést.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az Egyház talán legszebb liturgikus ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban, ujjongásában egjelenik a fény és sötét, a tűz s a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a bűnt, a halált. A liturgia 4 részből áll: 1. Első a fény liturgiája: a tűz megszentelése, Krisztus tüzének, a feltámadás fényének ünneplése. 2. Második az Ige liturgiája. Az ősegyházban csak húsvét éjszakáján kereszteltek. Az olvasmányok a keresztség titkáról, annak gyümölcseiről beszélnek. 3. A keresztség liturgiája. A liturgiában mindnyájan átéljük keresztségünk titkát, s megújítjuk keresztségi fogadalmunkat. 4. Ezt követi a húsvéti feltámadási szentmise, mely végén következik a húsvéti körmenet. A liturgia természete szerint éjszaka kezdődik. Abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyúl ki a remény, Krisztus tüze. Az Egyház tüzet szentel, amivel a feltámadás pillanatát akarja ábrázolni: a sötétből fény támad. A pap a templom mellett szenteli meg a tüzet. Az új tűzről, a feltámadás tüzéről a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amely a feltámadt Krisztust jelképezi. A krisztusi tűzzel, gyertyával indul el majd a sötét templom felé. Mi vagyunk a sötétben járók, akik várjuk a fényt. A húsvéti gyertyáról a ministránsok adják át a fényt mindnyájunknak. A pap énekére: Krisztus világossága, válaszoljuk: Istennek legyen hála. A tűzszentelés szertartása után következik a húsvéti örömének. Majd a hét olvasmány. Utánnuk következik az ünnepélyes Dicsőség, amely a szenvedés idejére elhallgatott. Nagycsütörtök este drámai módon búcsúztunk el tőle. Most újra elérkezett az ünnepélyes pillanat, amikor megszólalnak a csengők, a harangok, a hangszerek, s a Dicsőség éneklésével megkezdődik az allelujás húsvéti szentmise. A szentmisét körmenettel zárjuk, hogy tanúságot tegyünk Krisztus feltámadásáról. Így imádkoztunk falunkért és minden lakójáért. FELTÁMADT KRISZTUS! https://photos.app.goo.gl/asC9jAAGWiqQuPy6A https://www.youtube.com/watch?v=mGv9yr5VEuc

Nagypéntek egy különleges nap, amelyen az egész egyházban nincs bemutatva szentmise, mert az áldozatot maga Jézus Krisztus hozza meg értünk végtelen szeretetéből a kereszten. Ma csak szertartásokat tartunk amelyek a hagyomány és szimbolika szerint 15:00 órakor kezdődnek.  A szertartások kezdetén a pap arccal a földre borul az oltár előtt. Ez a teljes odaadás jele a Keresztre feszített Jézusnak. Utána következik az igeliturgia, és evangélium helyett a passió éneklését hallhatjuk. A hívek könyörgései ma ünnepélyesek, tíz könyörgést terjeszt a szertartásban Isten elé a pap. Először beénekelve a könyörgés szándékát, majd magát a könyörgést olvasva. Közben tízszer letérdelünk és felállunk. A könyörgések után következik a kereszthódolat. Az eddig lepellel letakart feszületet a pap behozza a templomba, a szentély elé vonul vele, miközben összesen háromszor áll meg és folyamatosan leleplezi a feszületet, majd mindenki hódol a szentkereszt előtt. A kereszthódolat után következik a szentáldozás, majd a szentsír megnyitása. A mai napon szigorú böjt van az Egyházban. Mindenkinek köszönjük szépen a segítségét a liturgia előkészítésében és magában a liturgiában, hálás köszönet mindazoknak is akik a passió éneklését vállalták. Isten fizesse meg. https://photos.app.goo.gl/EVZzegvnuxP6XNxPA

A keresztúti ájtatosság hozzá tartozik a böjti időszakhoz, annál inkább a Nagypéntekhez amikor Jézus Krisztus meghalt értünk a kereszten. A mai Nagypénteki keresztút immár harmadik alkalommal különleges volt a számunkra. A keresztúti ájtatosságot a mai napon 10:00 órakor kezdtük a helyi római katolikus templom udvarán. Községünk gyermekei előadásában dramatizált élő keresztutat jártunk végig a faluban. Híveink házai előtt áltunk meg, a római, és görög katolikus templomok előtt valamint a községháza előtt, így 14 helyen álltunk meg. A keresztúti ájtatosságot ma községünkért, és a gyermekekért imádkoztuk. A múlt éven az időjárás nem kedvezett nekünk, és megáztunk, ma ismét nagy kérdőjellel indultunk az erős szél miatt, de hála Istennek sikerült. Közösen imádkozva jártuk be lehetőségeink szerint falunkat, imádkozva érte, és minden lakójáért ezen a mai napon, különösképpen a gyermekekért és fiatalokért. A gyerekeknek köszönhetően jobban át tudtuk élni a történteket, mert minden egyes állomásnál eljátszották mi is történt Jézussal az evangéliumok szerint. Hálás köszönet mindenkinek, aki velünk tartott, és együtt imádkozott velünk falunkért és annak minden lakójáért, hálás köszönet a gyerekeknek, hogy több héten keresztül fáradhatatlanul készültek erre a mai napra, és így áhítatosabbá és szebbé tették a számunkra. Hálás köszönet a segítségért a felkészülésben. Isten fizesse meg mindenkinek a szolgálatát és közreműködését.

Ma 2026 április 2.-én megkezdtük a szent háromnapot. Ezen a napon adunk hálát az Úr Jézus Krisztusnak az Oltáriszentség nagy ajándékáért, és a papság szentségéért.  A szentmisében nagyon sok liturgikus szimbólummal találkozhatunk, először is szokás, hogy a szentmisét celebráló pap tizenkét férfinek megmossa a prédikáció után a lábát. Ezek a férfiak az utolsó vacsora szimbólumát képviselik, pontosabban azt mit tett Jézus. Jézus is tizenkét férfinek, a tanítványoknak mosta meg a lábát, így az alázatra, és szolgálatkészségre hívta meg őket. Az utolsó vacsorán Jézus azt tette, amit minden egyes zsidó a törvény szerint, megünnepelte a húsvéti ünnepeket, de új módon tette ezt, az újszövetség fényében. A zsidó társadalom számára az asztalhoz ülés egy nagyon mély szimbólum volt, egy nagyon fontos esemény. Nem csak egy egyszerű asztalhoz ülésről volt szó, nem csak étkezésről, de megvoltak a nagyon szigorú előírásai is amelyek nagyon nagy hangsúlyt fektettek a társadalmi rangra. A széder vacsoránál az asztalfőnél a család feje foglalt helyet, utána a férfiak, a nők és az asztal végén voltak a gyerekek. Tudjuk, hogy a vacsorán húsvéti bárányt fogyasztottak. Amikor azt az asztalra tették akkor a családfőnek volt joga arra, hogy kiválasza a legjobb részeket, utána a férfiak, és így tovább rang szerint, amikor a bárány az asztal végére ért a gyerekekhez addigra már csak maradék maradt. Első sorban azt láthatjuk, hogy Jézus be tart minden egyes törvényi előírást az utolsó vacsorán, kivéve azokat, amelyek megosztanak. Jézus minden társadalmi megkülönböztetést töröl. Jézus úgy cselekszik ahogyan hirdette mindenki egyenrangú. Ezért Jézus az utolsó vacsorán nem húsvéti bárányt fogyaszt az apostolokkal, mert ő maga a húsvéti bárány. Jézus kenyeret és bort fogyaszt. A kenyér az emberi munka szimbóluma, és az egyenrangúság szimbóluma, mivel a húsvéti báránynak vannak jobb és rosszabb falatjai. A magasabb rangúaknak jobb falat jár az alacsonyabb rangúaknak a rosszabb falat jár. A kenyérnél ez nem így van a kenyérnek egy minősége van, nincs jobb és rosszabb falat. A bor a bőség és szenvedés szimbóluma. Jézus így az utolsó vacsorán az egyenrangúságra és szenvedésére utal. Mindenkit egy olyan közösségbe hív meg amelyben mindenki egyenrangú, amelyben mindenki  közösséget alkot a másikkal és ennek a közösségnek a középpontja Jézus- az ő teste és vére az Oltáriszentségben. Magyarul azt mondjuk közösség, de a latin szó, jobban kifejezi azt amire Jézus utal  és amihez meghív bennünket:  „communio“, „cum-unio“ – „összekapcsolódni“, egymással és Krisztussal. Ezek Jézus utolsó cselekedetei. Fogadjuk el ma ezt az áldozatot, adjunk érte hálát. Engedjük, hogy Jézus az Oltáriszentségben középpontja legyen életünknek, közösségünknek és megerősítsen bennünket. Köszönjük a férfiaknak a szolgálatvállalást, az asszonyoknak a templom felkészítését, az asszisztenciának a szolgálatot, és mindenkinek aki méltóbbá tette ezt a napot, kérjük a kellő kegyelmeket ebben a kegyelemmel teljes időszakban. https://photos.app.goo.gl/DSaczh1L9Ku3uGax7 https://www.youtube.com/live/vLvVKlM_K6o

Virágvasárnap Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg. Virágvasárnappal, amely idén április 13-ra estt, megkezdődött a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. A szentmise ezen a napon a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” hallhattuk az evangéliumban (Mt 21,8). A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap az alábbi imával megáldja: „Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.” Ez a vasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában és hallhatjuk Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás annak az eseménysornak a kezdete, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be. Ezáltal hozza el a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja. A szentmise végén megáldottuk a Lourdesi Szűz Anya szobrát, amelyet a rózsafűzér társulat jóvoltából és támogatásából sikerült felújítani. https://photos.app.goo.gl/6oYoyJiQwoinJkE5A