Egy újabb nagy előrelépést tettünk Szmutko Emil atya ügyében. Többen emlékszünk a plébánia alaksorának egyik helységében, amely ázott, és penészedett egy nagy szekrényre. Ez a szekrény évekkel ezelőtt került oda, és nem volt üres. A tartalmáért, azonban nagyon nagy kár. Sokszor gondolkodtunk hogyan tudnánk megoldani, raktározni, tisztítani. A szekrény ugyanis a plébánia egyik történelmi részének iratait, és archívumát tartalmazta. Pár héttel ezelőtt ezzel is foglalkoztunk, és kiderült milyen nagy kincset is rejtett ez a régen elfelejtett szekrény. A tartalmát sajnos az egerek, a penész, és ázás is kezelésbe vették, így sajnos nagyon megviselt állapotban voltak. Az iratok történelmi jellegűek voltak, Szmutko Emil atya levéltáráról volt szó, tehát azokról a levelekről amelyeket a Szatmári püspökkel, és hivatallal váltott, valamint az általa aláírt könyvekről. Sajnos nagy részük nagyon megviselt állapotban volt. Így történészünkkel Vavrinec Žeňuch doktor úrral kerestük a megoldást, hogy tudnánk az iratokat megmenteni. Ebben Zubko Peter professzor úr nyújtott nekünk segítő jobbot az egyházmegye kinevezett levéltárosa. Személyesen látogatott el hozzánk, és elszállította az iratokat, és könyveket az egyházmegyei levéltárba, ahol amennyire lehet megtisztítja, és sorrendbe helyezi őket, iktató számmal látja el őket, és így megmaradnak az utókor részére is. Amint készen lesznek a folyamatok komissziónk is alaposabban átvizsgálja az iratokat. Köszönjük szépen a segítségét, és nagyon örülünk annak, hogy ez a történet is szerencsésen végződött. Nagy felkiáltó jel ez mindenki számára, hogy vigyázzunk mit teszünk a pincéinkbe, mert sosem tudjuk milyen értékekről lehet szó. A gondviselés azonban mindig új utakat nyit meg, és mutat, és így nagy örömünkre az Emil atya ügye is előre fele halad.
