Betegek kenete vagy utolsó kenet?
Mindenkinek élete során meg vannak a maga keresztjei, szenvedései, és ezekhez hozzá tartozik a betegség is. A beteg legnagyobb vágya a gyógyulás. Gyakran az ember is életében beteg, nem a szó fizikai értelmében, hanem a lelkiben. Az ember lelke lehet beteg, lehet az ember külsőleg egészséges, jól öltözött, rendezett, de a lelke lehet beteg. Jézus Krisztus meg akar bennünket is gyógyítani a mi lelkünket is megakarja gyógyítani, bennünket is vissza akar vezetni magához, megakar bennünket érinteni az ő gyógyító érintésével amellyel nem máshol, hanem a szentségekben találkozhatunk. És így építhetjük a kapcsolatunkat vele. Minden éven ünnepeljük a Lurdi szűz anya emléknapját, tudjuk, hogy ott ahol a Szűz Anya megjelent, azon a helyen gyógyító forrás található Lurdban, ahová nagyon sok ember zarándokol el, hogy gyógyulást nyerjenek úgy fizikait mint lelkit. És nagyon sok csoda történt ezen a helyen ezen a napon ünnepeljük a betegek világnapját is, és a szokás, hogy ezen a napon a szentmise végén a betegek szentségéhez járulhatnak mindazok akik szeretnének, betegséggel küzdenek és a kegyelem állapotában vannak. Ma azonban a betegek szentsége talán az egyik legfélre magyarázott szentség, ugyanis gyakran sok embertől hallhatjuk, hogy nem is betegek kenetének nevezik, hanem utolsó kenetnek. Ez azt okozza, hogy sokszor beteg testvéreinkhez a hozzá tartozók nem hívnak papot, hogy betegségében a szentségekkel ellássa, mert úgy gondolják hogy még az utolsó kenet nem kell annyira nem beteg, vagy megijed a beteg mert ha volt a pap akkor az már nagyon súlyos, az már a vég. Ez azt okozza, hogy sok esetben azok a hívek akik megbetegedtek, de egész életükben a szentségekhez járultak, gyakran el vannak szakítva a betegségükben, tehát amikor a legjobban szükségük lenne rá Krisztustól, és nagyon gyakran a hívek a szentségek kegyelmei nélkül távoznak. A beteg a betegek szentségében nem a pappal találkozik, hanem magával Krisztussal, aki megakarja őt érinteni a szentség kegyelmei által, megakarja erősíteni, és gyógyítani ha az üdvösségére szolgál nem csak testileg hanem lelkileg is. Tehát a betegek kenete a beteg számára nem azt jelenti, hogy már haldoklik mert itt a papa, hanem azt hogy Krisztus meglátogatja, megerősíti és szereti a szenvedésben a betegségben is. A betegek kenete másrészt nem varázslat, vagy babona, hogy a betegek kenete után máris lábra áll mintha semmi baja sem lenne. A betegek kenete az a szentség amelyben a beteg találkozik Krisztussal, aki megerősíti őt a szenvedésben, ami vele van, aki megtisztítja. Azok a betegek akik az evangéliumokban találkoztak Jézussal nem haltak meg, épp ellenkezőleg, de az ő hitük is szükséges volt a gyógyuláshoz. Ez a betegek kenete – nem utolsó kenet, hanem kegyelem Jézus Krisztustól, ezt kell megértenünk akár az evangélium által akár a mai ünnep által. Ne riadó legyen a számunkra vagy félelmetes szentség a betegek kenete, hanem örvendetes találkozás azzal aki megerősít bennünket. Ezért k mindig beteg testvérünket ellátni a szentségekkel. Egyházközségünkben a Lurdi Szűz Anya emléknapján tehát február 11. a szentmise után szintén a betegek kenetében részesülhettünk, Imádkozzunk beteg testvéreinkért.